A gócelmélet jelentős fejlődésen ment át a hippokratészi kezdetek óta, és ma már világosan értjük, hogyan lehetséges, hogy a test egy részének betegsége a test más részeire is hat.
Igazolódott az is, hogy a fogbél és a fogágy gyulladásos állapotai gócként funkcionálhatnak, és körvonalazódott azon nem szájüregi betegségek köre is, amelyek megalapozottan hozhatók összefüggésbe a szájüregi gyulladással.
A gyakorló háziorvos és belgyógyász számára mindebből az a fontos, hogy egyfelől figyelje a jellegzetes, szájüregi gócra utaló tüneteket (például ekcéma, foltos hajhullás), másfelől, hogy a fentebb tárgyalt betegségekben is mindig gondoljon a fogászati góc lehetőségére, hiszen a góc kiiktatása kivédheti az alapbetegség súlyosbodását.
Forrás: Az odontogén góc és a szisztémás betegségek
Irodalmi áttekintés:
Párkányi László dr.1 ■ Vályi Péter dr.1 ■ Nagy Katalin dr.2 ■ Fráter Márk dr.3
Szegedi Tudományegyetem, Fogorvostudományi Kar, 1Parodontológiai Tanszék, 2Szájsebészeti Tanszék,
3Konzerváló és Esztétikai Fogászati Tanszék, Szeged