A góckutatás olyan diagnosztikai eljárás, melynek célja a szervezetben rejtőző, krónikus gyulladásos források (gócpontok) felderítése. A gócok tünetmentesen is okozhatnak, vagy akár súlyosbíthatnak más betegségeket, mint például ízületi gyulladást, ekcémát, fáradékonyságot, de a sor folytatható. A góckutatási folyamat magában foglalja a fogászati, fül-orr-gégészeti és képalkotó (röntgen, CBCT) vizsgálatokat, hogy megtalálják a fertőzés eredetét.
A “nagy klinikai képeket” gyakorlatban igen ritkán vezetjük vissza az odontogén gócig, talán csak akkor, ha terápiarezisztens esetről van szó. A fogorvosi gyakorlatban a legtöbbször akkor találkozunk a góc gyanújával, amikor a belgyógyász vagy háziorvos ismeretlen hátterű CRP-emelkedés, hajhullás vagy bőrtünetek miatt utalja be a beteget góckutatásra. Ezek mind olyan tünetek, amelyek odontogén, azaz fog eredetű gócra utalhatnak akár jóval a súlyos szövődményeket megelőzően, így a páciens fogorvosi kivizsgálása és – pozitív esetben – góctalanítása mindenképpen indokolt.
A kivizsgálás tekintetében a magunk részéről a következőket tartjuk elengedhetetlennek:
1. OPT röntgenfelvétel (ortopantomográfia – „panorámaröntgen”) készítése
2. Teljes sztomatoonkológiai szűrés és teljes parodontalis vizsgálat.
3. Vitalitás/szenzibilitás vizsgálat minden fog esetében, és a „kérdéses, bizonytalan” fogak esetében perkussziós vizsgálat és az áthajlás manuális vizsgálata.
4. Gyökértömött fogakról, valamint a „kérdéses” fogakról jó minőségű periapicalis röntgenfelvétel készítése, mely a továbbra is bizonytalannak ítélt fogak esetében kiegészíthető CBCT (cone beam computed tomography, kúpsugaras CT) felvétellel – lehetőség szerint csak az érintett és a szomszédos fogakat tartalmazó, minél nagyobb felbontású háromdimenziós felvétellel.
A góctalanítás szempontjából kiemelt említést érdemelnek azok az esetek, amelyekben a góc eltávolításának az oka nem valamely tünet, hanem egy alapbetegség tervezett terápiája. Klasszikus esete a sugárterápiát és/vagy kemoterápiát megelőző góctalanítás, illetve ha a beteg mobilitása korlátozott, így rendszeres fogorvosi gondozása nem lehetséges. Ilyenkor az esetekben radikálisabb góctalanítást végzünk, ami együtt jár a nem egyértelműen megítélhető gócok feltétlen gócként történő kezelésével.
Bizonyított tény továbbá, hogy szájüregi daganattal rendelkező páciensekben az egészséges nyálkahártyafelszínen, illetve a kontralaterális, tumor által érintett oldal nyálkahártyáján fellelhető biofilm jelentős minőségi és mennyiségi különbséget mutat,
és összetételük a gyulladásos felszíneken jellemző fajok túlsúlyát mutatja.
A szájüregi daganatfelszín tehát ebben az értelemben szintén gócként szerepelhet, mely indokolja a kemo- és/vagy sugárterápiában részesülő páciensek szájhigiéniájának – a lehetőségekhez képest – optimális állapotban tartását, kiegészítve az érintett felszínen alkalmazott antimikrobás szerek alkalmazásával.
Foglaljon időpontot a vizsgálatra orvosainkhoz!
Dento-alveoláris sebész, fogorvos
Fogorvos
